|
|
|
2009-09-12 19:15:11, szombat
|
| |
| |
Ostobaság ez, vagy árulás? - Az NBH szerepe a romagyilkosságokban
http://www.hirszerzo.hu/cikk.ostobasag_ez_vagy_arulas_-_az_nbh_szerepe_a_romagyil kossagokban.122653.html
Kiderül-e valaha, hogy a titkosszolgálat miért hagyta futni a (későbbi) gyilkosok egyikét? Kiderül-e valaha, miért szolgáltatta ki az értelmetlen halálnak hat honfitársunkat a Magyar Köztársaság? Az illetékesek ostobasága, vagy tudatos árulása miatt? További kérdés, hogy mi lesz az ügy politikai felelőseivel. Mert ilyenek vannak. Gyurcsány Ferencnek és Szilvásy Györgynek hívják őket.
Csorba Róbert és kisfia emlékére.
"Nagyon remélem, nem igaz az, hogy az első merénylet előtt állította le a szakszolgálat az egyik férfi megfigyelését. Ha ez a helyzet, annak büntetőjogi következményei kell, hogy legyenek, hiszen ezzel közvetve hozzájárultak emberek halálához."
Ezt Gulyás József liberális képviselő mondta a Magyar Narancsnak még az előtt, hogy Ficsor Ádám megjelent volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt, ahol elismerte - miként aznap közleményében az NBH is -, hogy a Gulyás által még rémforgatókönyvként emlegetett, korábban a szélsőségesen magyarellenes kuruc.info által megszellőztetett értesülés - maga a valóság.
Teljes biztonsággal persze nem állítható, hogy az alapos gyanú szerint a debreceni négyek bandája által meggyilkolt romák egy része ma is élne, ha a Magyar Köztársaság felelős kormányának felügyelete alatt működő Nemzetbiztonsági Hivatal nem szünteti meg a gyilkosságsorozat kulcsszereplőjének tekinthető K. István megfigyelését (miközben a hivatalnak tudomása volt arról, hogy K. fegyverkezésbe kezdett) két hónappal az első, galgagyörki támadás előtt.
Azt viszont tudjuk, hogy a galgagyörki támadástól az első halálos kimenetelű incidensig hónapok teltek el - ha tehát K. megszüntetett megfigyelése eredményesen folytatódik, és ennek révén Galgagyörk és a novemberi nagycsécsi gyilkosság között lefülelik őt és társait, ma az áldozatok mindegyike életben van.
Arról sem tudhatunk biztosat, hogy megmenthető lett volna-e a későbbi áldozatok egy része, ha az NBH rendőrségnek átadott jelentéseiben legalább említés szintjén felbukkan a kilencvenes években több, rasszista bűncselekmény elkövetése miatt eljárás alá vont K. személye, holott - mint az kiderül a hivatal e hét keddi közleményéből - "a korábban keletkezett adatok alapos elemzésével a gyanú felvetődhetett volna" vele szemben.
A tatárszentgyörgyi Csorba Róbert és ötéves kisfia meggyilkolása ügyében tanúsított elképesztő rendőrségi bénázás óta világos, hogy a romák ellen végrehajtott támadássorozat nyomozása során korántsem volt minden rendben. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy hasra essünk attól, hogy a számtalan, az adott ügy természetéből következően súlyos, következményekkel járó baklövés után ráakadtak a kislétai mészárlás után elbizakodottá vált, s a gyilkosságoknál használt mobiltelefonjaikkal munkahelyükről cseverésző gyanúsítottakra.
Ám azt a rendőrség munkájának rendszeres bírálóiként el kell ismernünk: a rendőrség - tatárszentgyörgyöstől, mindenestől - messze jobban vizsgázott ebben az ügyben, mint a polgári (és feltehetőleg a katonai) titkosszolgálatok, amelyek a jelek szerint nemhogy segítették volna a nyomozók munkáját, de - K. megfigyelésének beszüntetésével és a rá vonatkozó információk elhallgatásával - tulajdonképpen a rendőrség ellen, a gyilkosok érdekében dolgoztak.
Éppen ezért nem hagyja nyugodni a szemlélőt a gondolat: életben lenne-e ma a gyilkosok Tatárszentgyörgy utáni két áldozata, ha a nyomozókhoz eljutnak a K. Istvánról az NBH rendelkezésére álló információk? Mert - ez kiderül a hivatal keddi közleményéből - voltak ilyen információk, ezek azonban nem szerepeltek a rendőrség számára összeállított anyagban.
*
Az NBH 2004-től 2008 májusáig tartotta megfigyelés alatt K. Istvánt, a debreceni zsinagóga 1995-ös támadóját, majd a megfigyelést annak ellenére szüntette meg, hogy 2007 végétől a hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltségéhez olyan információk futottak be, amelyek szerint K. fegyverkezni kezdett.
Arról, hogy a döntésről tudott-e a szolgálat éléről botrányos körülmények között távozott Laborc Sándor főigazgató, egyelőre nem tudni biztosat. Ám az általa irányított hivatal mulasztása - ez már kijelenthető - féltucat honfitársunk meggyilkolása előtt nyitotta meg az utat. Lehet, hogy a támadássorozat az NBH üzemszerű működése esetén sem követelt volna kevesebb emberéletet - de éppen mivel védtelen és ártatlan emberek életéről van szó, K. 2008-as futni hagyása megbocsáthatatlan, és nem maradhat szankció nélkül.
Az NBH jogi osztályának mulasztása persze, már ha hihetünk a szervezet közleményének, nem marad következmények nélkül. Borzasztóan szigorú belső vizsgálat, fegyelmi eljárás és hasonlók következnek - egy olyan ügyben, amelynek következtében, nem lehet elégszer ismételni, meghalt hat ártatlan ember.
Azok a titkosszolgálati vezetők, akik K. Istvánnal kapcsolatban a fegyvervásárlásra vonatkozó információk birtokában voltak, s mégis a megfigyelés megszüntetése mellett döntöttek, felelősek hat ártatlan ember, köztük egy kisgyerek lemészárlásáért, s mulasztásukért felelniük kell. Laikusként, de természetes erkölcsi és jogérzékünk birtokában nem nagyon tudunk vitatkozni azzal, amit Gulyás József a Narancs munkatársának mondott: az NBH (azóta elismert) gyilkos mulasztása nem a szervezet belső ügye, hanem büntetőjogi kategória.
*
Ha máshonnan nem, Bartus László néhány héttel ezelőtti, ÉS-beli írásából a nyilvánosság számára is kiderült: a valószínűsíthető sorozatgyilkosok közül legalább kettő (K. István és Cs. István) nemcsak hogy nem váratlanul lett rasszista indíttatású szörnyűségek elkövetője, de több mint egy évtizede szervezett keretek között (tehát dokumentálhatóan és tetten érhetően) vesz részt náci szervezetek és/vagy a kelet-magyarországi bőrfejű-mozgalom életében.
Nem rejtőzködő pszichopata kispolgárokról, vasárnaponta romákra lövöldöző hobbivadászokról, hanem büszke nácikról van tehát szó; akiknek ténykedését a hatóságoknak és a titkosszolgálatoknak különösebb erőfeszítésükbe sem került volna szemmel tartani (már csak egy-másfél évtizedes ügyeikre és egyikük titkosszolgálati kapcsolataira tekintettel sem).
Azt nem tudjuk pontosan, miféle kapcsolatban állt a katonai elhárítással Cs. István, aki a legprofibb volt a valószínű sorozatgyilkosok közül, és a jelek szerint hozzá kötődik a csoport felfegyverzése. Az azonban kizártnak tekinthető, hogy Cs. kapcsolatrendszere, bőrfejű múltja és cigánygyűlölete titok lett volna a magyar titkosszolgálatok előtt.
A Hírszerzővel számtalan okból évek óta személyeskedéstől sem mentes vitában álló, ám a hazai szélsőjobboldal rendszerváltás utáni történetét kiválóan ismerő Bartus cikkéből (és 2001-es, e témával foglalkozó könyvéből) világos képet kaphatunk (és ha maguktól nem tudnák, a titkosszolgálatok vezetői is kaphattak volna) arról, milyen pályát futott be a hungarizmus a rendszerváltás utáni Magyarországon. De ami témánk szempontjából érdekesebb: arról is, honnan jöttek a nagycsécsi, tatárszentgyörgyi és kislétai áldozatok gyilkosai.
Természetesen nem a semmiből, hanem a Magyarországon évtizedes múltra visszatekintő neonáci szubkultúrából. Erről pedig a titkosszolgálatoknak - akik mind K. Istvánt, mind Cs. Istvánt évek óta ismerték - voltak információik, amelyeket viszont a rendőrség elől eltitkoltak. Tudtak arról is, hogy a csoport egyik tagja - még egyszer: jól dokumentálható náci múlttal a háta mögött - fegyverkezni kezd, ám megfigyelését nemhogy kiterjesztették volna ismerőseire, ellenkezőleg: leszálltak róla.
Még csak a lelkünkben zakatoló, minden bokorban valamilyen összeesküvést orrontó Molnár F. Árpádot sem kell különösebben hosszú pórázra eresztenünk ahhoz, hogy ez után a hét után felmerüljön a kérdés: a szolgálatok bénázása, vagy a gyilkosokkal való tudatos összjátéka kellett-e ahhoz, hogy az NBH által elismert hibasorozat bekövetkezzen.
Ha a hivatal keddi közleményéből indulunk ki, akkor a magyar nemzetbiztonság három ponton játszott - tudatosan vagy bénázásilag - a romák gyilkosainak kezére. K. megfigyelésének leállításakor; akkor, amikor nem vették figyelembe a fegyvervásárlásra vonatkozó információt; továbbá amikor a rendőrségnek szolgáltatott adatokból kihagyták a K. Istvánra vonatkozó információkat.
Három pont, ahol meg lehetett volna állítani az őrületet. Három olyan pont, ahol a gyilkosok megállíthatók, az áldozatok, vagy akár egy részük élete pedig megmenthető lett volna.
*
"Ostobaság ez, vagy árulás?" - vonta kérdőre 1916. késő őszén a világháborús vereségek és a hátországi zűrzavar miatt egyre nehezebb helyzetbe került orosz kormányzatot a dumában Miljukov professzor, a polgári ellenzéki kadet párt vezetője. A fentiek után mi sem tudunk mást kérdezni. De vegyük sorba még egyszer:
Ostobaság, vagy a gyilkosokkal való szándékos összejátszás vezetett oda, hogy az NBH jogi osztálya 2008 első felében nem engedélyezte a szervezet Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének, hogy a későbbi elkövetői kör egyes tagjait ellenőrizzék? Még ha elhisszük is a hivatalnak és a működését felügyelő tárca nélküli miniszternek (őszinték leszünk: mindkettő nehezünkre esik), hogy "ez olyan rendszerhibára mutat, amelynek kijavítására, a megismétlődés megakadályozására a főigazgató megteszi a szükséges lépéseket", ezzel nem vagyunk kisegítve.
Ostobasággal, vagy a Magyar Köztársasággal és annak polgáraival, elsősorban a későbbi áldozatokkal szemben elkövetett árulással állunk szemben akkor, amikor azt olvassuk az NBH közleményében, hogy "2008 első felében az 'ügygazda', vagyis az a műveleti tiszt, aki a megyei kirendeltségen felelős volt ezért, nem folytatott átfogó, komplex ellenőrzést, noha információ keletkezett arról, hogy a látókörbe került szélsőséges személyek egyike fegyvert kíván vásárolni"?
És azt mire véljük, amit szintén első kézből tudhatott meg a tudni vágyó nagyérdemű kedden, idézzük szó szerint: "miközben 2008 második felében és 2009 első felében számos alkalommal szolgáltatott az NBH információt a rendőrségnek a potenciális elkövetőkkel kapcsolatban, ezekbe a közlésekbe nem került be K. István, pedig a korábban keletkezett adatok alapos elemzésével a gyanú felvetődhetett volna"? Ostobaság ez, amiért önmagában is felelniük kell az NBH vezetőinek, vagy árulás, azaz - a gyilkosságsorozat ügyében utoljára a tettesek kézre kerítésekor megszólaló Bajnai Gordont idézve - a köztársaság első számú közellenségeivel való tudatos összejátszás?
*
Megúszhatja az ügyben felelős bármely NBH-vezető, hogy bíróság előtt feleljen a fentiekért? Kiderül-e valaha, hogy a titkosszolgálat miért hagyta futni a (későbbi) gyilkosokat? Kiderül-e valaha, miért szolgáltatta ki az értelmetlen halálnak hat honfitársunkat a Magyar Köztársaság? Az illetékesek ostobasága, vagy tudatos árulása miatt?
További kérdés, hogy mi lesz az ügy politikai felelőseivel. Mert ilyenek vannak, csak valahogy nincs hozzáfűznivalójuk a történtekhez. Mikor szólal meg a polgári titkosszolgálatok működését éveken át (többek között K. futni hagyásakor) felügyelő Szilvásy György? És az Alkotmány szerint a kormány (és a felügyelete alá tartozó szervezetek) működéséért egy személyben (!) felelős miniszterelnöknek nincs mondanivalója?
És hol van most Bajnai elődje, a politikai ellenfeleit előszeretettel a nácikkal folytatott együttműködéssel vádoló, bukása után (de szigorúan csakis akkor) melegtüntetésen pózoló Gyurcsány Ferenc? Hiszen mégiscsak ő felelt az ország kormányzásáért, amikor a polgári titkosszolgálatok lehetővé tették K. István és társai gyilkos ámokfutását.
Gyurcsány, akinek kormányzása idején a szélsőjobboldal kétszázalékos politikai erőből a Nyilaskeresztes Párt 1939-es támogatottságával vetekedő középpárt lett, a magyar államigazgatás és bűnüldözés pedig képtelenné vált az elszabadult náci csoportok kezelésére, most hallgat, ahogy utódja is.
Az az értelmiség pedig, amelynek be nem áll a szája, ha Sólyom Lászlót, Orbán Viktort vagy más, tetszőleges, jobboldalinak tartott közszereplőt akar "megszólalásra", "elhatárolódásra" bírni náciügyben, most szintén nem harsog a felháborodástól. Pedig ez az ügy a nácikkal (ráadásul náci gyilkosokkal) való összejátszás dokumentálható és valódi példája.
Pedig lenne miért: Gyurcsánynak, Szilvásynak és Bajnainak mondania kellene arról valamit, hogy kormányzásuk idején az általuk felügyelt titkosszolgálat nemhogy nem akadályozta meg, de működésével és mulasztásaival elősegítette fél tucat honfitársunk hidegvérű lemészárlását.
Ez a sorozatgyilkosság ugyanis nem csupán a gyáva, alvó emberek és kisgyerekek lemészárlására képes elkövetők szégyene. Hanem azoké is, akik ahelyett, hogy megakadályozták volna, politikájukkal, az államigazgatás és a titkosszolgálatok szétverésével és konkrét mulasztásaikkal elősegítették ennek a gyalázatnak a végrehajtását. Hogy ostobák voltak-e vagy árulók, az még nem derült ki. Talán jövőre. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: nemzetbiztonsági, együttműködéssel, kirendeltségéhez, tatárszentgyörgy, sorozatgyilkosok, titkosszolgálati, kirendeltségének, hobbivadászokról, dokumentálhatóan, közellenségeivel, valószínűsíthető, megszellőztetett, felháborodástól, szélsőjobboldal, megfigyelésének, elhallgatásával, nyilaskeresztes, kiterjesztették, mulasztásaikkal, beszüntetésével, elhatárolódásra, titkosszolgálat, gyanúsítottakra, gyilkosságoknál, cigánygyűlölete, erőfeszítésükbe, lemészárlásáért, megakadályozták, nemzetbiztonság, melegtüntetésen, dokumentálható, előszeretettel, kirendeltségen, munkahelyükről, kormányzásáért, államigazgatás, titkosszolgálat miért, értelmetlen halálnak, illetékesek ostobasága, első merénylet, egyik férfi, szélsőségesen magyarellenes, alapos gyanú, debreceni négyek, hivatalnak tudomása, galgagyörki támadástól, első halálos, novemberi nagycsécsi, áldozatok mindegyike, későbbi áldozatok, kilencvenes években, korábban keletkezett, Magyar Köztársaság, Gyurcsány Ferencnek, Szilvásy Györgynek, Csorba Róbert, Gulyás József, Magyar Narancsnak, Ficsor Ádám, Nemzetbiztonsági Hivatal, Laborc Sándor, Bartus László, Molnár, Magyar Köztársasággal, Bajnai Gordont, Szilvásy György, Gyurcsány Ferenc, Nyilaskeresztes Párt, Sólyom Lászlót, Orbán Viktort,
|
|
|
|
|
|
| titkosszolgálat miért, értelmetlen halálnak, illetékesek ostobasága, első merénylet, egyik férfi, szélsőségesen magyarellenes, alapos gyanú, debreceni négyek, hivatalnak tudomása, galgagyörki támadástól, első halálos, novemberi nagycsécsi, áldozatok mindegyike, későbbi áldozatok, kilencvenes években, korábban keletkezett, gyanú felvetődhetett, tatárszentgyörgyi Csorba, romák ellen, kislétai mészárlás, gyilkosságoknál használt, rendőrség munkájának, jelek szerint, nyomozók munkáját, rendőrség ellen, gyilkosok érdekében, gyilkosok Tatárszentgyörgy, nyomozókhoz eljutnak, hivatal keddi, rendőrség számára, debreceni zsinagóga, megfigyelést annak, hivatal Hajdú-Bihar, döntésről tudott-e, szolgálat éléről, általa irányított, szervezet közleményének, olyan ügyben, titkosszolgálati vezetők, fegyvervásárlásra vonatkozó, megfigyelés megszüntetése, kisgyerek lemészárlásáért, szervezet belső, nyilvánosság számára, valószínűsíthető sorozatgyilkosok, évtizede szervezett, katonai elhárítással, legprofibb volt, valószínű sorozatgyilkosok, csoport felfegyverzése, azonban kizártnak, magyar titkosszolgálatok, hazai szélsőjobboldal, titkosszolgálatok vezetői, rendszerváltás utáni, rendőrség elől, csoport egyik, háta mögött, lelkünkben zakatoló, szolgálatok bénázása, gyilkosokkal való, magyar nemzetbiztonság, romák gyilkosainak, rendőrségnek szolgáltatott, gyilkosok megállíthatók, részük élete, világháborús vereségek, hátországi zűrzavar, dumában Miljukov, polgári ellenzéki, fentiek után, szervezet Hajdú-Bihar, későbbi elkövetői, működését felügyelő, megismétlődés megakadályozására, főigazgató megteszi, szükséges lépéseket, későbbi áldozatokkal, megyei kirendeltségen, látókörbe került, tudni vágyó, potenciális elkövetőkkel, gyilkosságsorozat ügyében, tettesek kézre, köztársaság első, ügyben felelős, polgári titkosszolgálatok, politikai ellenfeleit, nácikkal folytatott, ország kormányzásáért, szélsőjobboldal kétszázalékos, magyar államigazgatás, elszabadult náci, általuk felügyelt, sorozatgyilkosság ugyanis, titkosszolgálatok szétverésével, nemzetbiztonsági, együttműködéssel, kirendeltségéhez, tatárszentgyörgy, sorozatgyilkosok, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3451
- e Hét: 17681
- e Hónap: 28792
- e Év: 182288
|
|
|
Offline
